Óvoda-iskola átmenet támogatása
-Legyen képesek arra, hogy 35-40 percig a feladatra figyeljen, összpontosítson, természetesen több rövid periódus összeadásával.
-A nagymozgása és a finom-motorika fejlettsége tegye lehetővé az írás elsajátítását.
-Látásmódja tegye lehetővé, hogy az egyes funkciókat, tevékenység területeket különítse el (szerialitás képessége)
-Legyen képes bizonyos analitikus (elemző) látásmódra
-Feladattudata fejlődjön arra a szintre, hogy akarati tulajdonságainak rendelje alá tevékenységeit, és fontossági sorrendben az ismeretszerzés, a tudatos tanulás foglalja el az első helyet.
-Alakuljon ki a nyelvi kifejező készség, megfelelő mondatszerkesztése, biztonságos szóhasználata
-Legyen aktív befogadója a meséknek, verseknek, történeteknek.
-Próbálkozzon az ütemes szótagolással, a hangok helyének felismerésével, hangzó folytatásával, ismerjék a szavak jelentését, mögöttes tartalmát, gyűjtő és alapfogalmakat.
Az óvodáskor évei alatt a gyermek játéka jelentős fejlődésen megy keresztül.
-Legyen képes elmélyülten, önállóan játszani, ha megfelelő hely, eszköz és idő áll rendelkezésre.
-Legyen képes társaihoz alkalmazkodni, fogadja el más elgondolását, a kialakult szabályokat.
-Alakuljon tájékozódási, motoros és taktilis képessége.
Egyes kutatók kritikus periódusoknak tekintik az átmeneteket, ide értve az óvoda-iskola váltást is. „Az iskolakezdés közel akkora (bizonyos értelemben talán nagyobb) változást jelent a 6 év körüli gyermek életében, mint amikor a 17-18 éves fiatal az iskolapadból a munkahelyre kerül.” (Gósy, 1997, 71.)
Az óvoda-iskola átmenet új szempontú megközelítése felveti a kompetens óvodás és kisiskolás fogalmát. Talán kissé szokatlan a szóhasználat, de feltétlenül helye van e kérdéskör fogalomkincsében, hiszen az óvodát elhagyó gyermek minden tudás birtokosa, amelyet óvodásként megszerezhetett, de új kihívások elé kerül iskolásként. Ismételtem meg kell küzdenie azért a tudásért, amely az iskolai élethelyzetekben őt eligazítja.
A tanulás megkezdéséhez szükséges „tudás”, képességek megszerzésére, kialakítására, a spontán ismeretszerzésre a nap bármely szakában lehetőséget kell biztosítani mind a játék, mind a munka jellegű tevékenységeknél. A közvetlen tapasztalatszerzésből következik, hogy az egyes témákhoz mindig meg kell választani a tapasztalatszerzés terét (pl. szabadban történő megismerő tevékenység).
A módszer megválasztása a foglalkozás témájából ered, az óvodapedagógus szabadon, a gyermekek érdeklődését felhasználva, a létszámra tekintettel alkalmazzák a mindennapokban. Alapelv, hogy a tanulás folyamatát hassa át a játékosság, a folyamatosság és fokozatosság, amely nemcsak egy foglalkozásra, hanem a nevelés három-négy éves intervallumára kiterjedően.
A hatékony és alkalmazható tudás megszerzésére való képesség kialakítása is az átmenet időszakának fontos feladata. Az iskolába lépés előzménye, hogy a gyerekek már átéltek egy átmenetet, vannak tapasztalataik a szülőtől való elválásról, a közösség élménye ismerős, hiszen az óvodában megtanulták a szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodást. Mindezt azonban a játék varázsa segítette, amelynek során formálódtak a tanuláshoz szükséges alapkészségek és tulajdonságok.
Az óvoda a kíváncsiság és tanulási kedv kialakítására épít és megtartására törekszik. Az iskola pedig olyan tevékenységi formákat kíván meg, amelyek a szabálytudaton alapulnak, a kötelező feladatok teljesítését igénylik.
Az óvoda-iskola átmenet új szempontú megközelítése felveti a kompetens óvodás és kisiskolás fogalmát. Talán kissé szokatlan a szóhasználat, de feltétlenül helye van e kérdéskör fogalomkincsében, hiszen az óvodát elhagyó gyermek minden tudás birtokosa, amelyet óvodásként megszerezhetett, de új kihívások elé kerül iskolásként. Ismételtem meg kell küzdenie azért a tudásért, amely az iskolai élethelyzetekben őt eligazítja.
A tanulás megkezdéséhez szükséges „tudás”, képességek megszerzésére, kialakítására, a spontán ismeretszerzésre a nap bármely szakában lehetőséget kell biztosítani mind a játék, mind a munka jellegű tevékenységeknél. A közvetlen tapasztalatszerzésből következik, hogy az egyes témákhoz mindig meg kell választani a tapasztalatszerzés terét (pl. szabadban történő megismerő tevékenység).
A módszer megválasztása a foglalkozás témájából ered, az óvodapedagógus szabadon, a gyermekek érdeklődését felhasználva, a létszámra tekintettel alkalmazzák a mindennapokban. Alapelv, hogy a tanulás folyamatát hassa át a játékosság, a folyamatosság és fokozatosság, amely nemcsak egy foglalkozásra, hanem a nevelés három-négy éves intervallumára kiterjedően.
A hatékony és alkalmazható tudás megszerzésére való képesség kialakítása is az átmenet időszakának fontos feladata. Az iskolába lépés előzménye, hogy a gyerekek már átéltek egy átmenetet, vannak tapasztalataik a szülőtől való elválásról, a közösség élménye ismerős, hiszen az óvodában megtanulták a szabályokhoz, normákhoz való alkalmazkodást. Mindezt azonban a játék varázsa segítette, amelynek során formálódtak a tanuláshoz szükséges alapkészségek és tulajdonságok.
Az óvoda a kíváncsiság és tanulási kedv kialakítására épít és megtartására törekszik. Az iskola pedig olyan tevékenységi formákat kíván meg, amelyek a szabálytudaton alapulnak, a kötelező feladatok teljesítését igénylik.
Célunk:
-pozitív emocionális és viselkedési minták kialakítása
-Gondoskodó, védő, az önállóságot nem gátló környezet biztosítása
-a személyiségükben rejlő erőforrások kibontakoztatásának segítése
A gyermekek a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.
Differenciált iskolaelőkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése napi 45 percben:
A tevékenységek szervezése naponta 9.30-10.15-ig:
Origami, vizuális fejlesztés
Digitális nevelés, informatikai fejlesztés
Népzene, néptánc
Mozgáskotta fejlesztés
Életvezetés, Boldogságóra, mese feldolgozás
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére-Gondoskodó, védő, az önállóságot nem gátló környezet biztosítása
-a személyiségükben rejlő erőforrások kibontakoztatásának segítése
A gyermekek a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.
Differenciált iskolaelőkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése napi 45 percben:
A tevékenységek szervezése naponta 9.30-10.15-ig:
Origami, vizuális fejlesztés
Digitális nevelés, informatikai fejlesztés
Népzene, néptánc
Mozgáskotta fejlesztés
Életvezetés, Boldogságóra, mese feldolgozás
-Legyen képesek arra, hogy 35-40 percig a feladatra figyeljen, összpontosítson, természetesen több rövid periódus összeadásával.
-A nagymozgása és a finom-motorika fejlettsége tegye lehetővé az írás elsajátítását.
-Látásmódja tegye lehetővé, hogy az egyes funkciókat, tevékenység területeket különítse el (szerialitás képessége)
-Legyen képes bizonyos analitikus (elemző) látásmódra
-Feladattudata fejlődjön arra a szintre, hogy akarati tulajdonságainak rendelje alá tevékenységeit, és fontossági sorrendben az ismeretszerzés, a tudatos tanulás foglalja el az első helyet.
-Alakuljon ki a nyelvi kifejező készség, megfelelő mondatszerkesztése, biztonságos szóhasználata
-Legyen aktív befogadója a meséknek, verseknek, történeteknek.
-Próbálkozzon az ütemes szótagolással, a hangok helyének felismerésével, hangzó folytatásával, ismerjék a szavak jelentését, mögöttes tartalmát, gyűjtő és alapfogalmakat.
Az óvodáskor évei alatt a gyermek játéka jelentős fejlődésen megy keresztül.
-Legyen képes elmélyülten, önállóan játszani, ha megfelelő hely, eszköz és idő áll rendelkezésre.
-Legyen képes társaihoz alkalmazkodni, fogadja el más elgondolását, a kialakult szabályokat.
-Alakuljon tájékozódási, motoros és taktilis képessége.